Szervi betegs�gek

B�r �s sz�r
A b�r jelzi legel�sz�r, ha valami nem �gy m�k�dik, mint ahogyan kellene: a legt�bb esetben h�en t�kr�zi a k�ls�, a bels� �s a pszich�s �llapotot is. P�ld�ul a boldogtalans�g is vezethet vakar�z�shoz vagy sz�rhull�shoz, ez�rt az ilyen probl�m�kn�l nemcsak a szervi t�neteket kell figyelembe venn�nk. A sz�rhull�s oka nemcsak gomb�s fert�z�s lehet, hanem el�fordulhat allergi�s reakci�, hormon�lis zavar vagy �ppen egyoldal� t�pl�lkoz�s is.

F�l
A k�l�nf�le hall�j�rat-gyullad�sok a k�z�p- �s bels� f�lre is r�terjedhetnek, �gy a hall�st �s az egyens�ly�rz�ket is fenyegetik. A f�l tiszt�t�s�t, ha sz�ks�ges, k�thetente v�gezz�k. A k�l�nb�z� f�lbetegs�gekn�l ugyan�gy viselkedik az �llat: r�zza a fej�t, f�l�t er�sen vakarja, vizeny�s, v�res, gennyes v�lad�koz�st �szlelhet�nk. F�jdalmat okozhat a f�lbe sz�r�dott tokl�sz is, amelynek elt�vol�t�s�t - ugyan�gy, mint a t�bbi f�lbetegs�g kezel�s�t is - �llatorvosra kell b�zni.

Szem
A macsk�knak van harmadik szemh�juk is, amely els�sorban v�delmi funkci�t l�t el: v�di a szemgoly�t, �s nedvesen tartja a szaruh�rty�t. Vannak �r�kletes szembetegs�gek is, ilyen p�ld�ul a szi�mi cic�k kancsals�ga. A k�l�nb�z� szerzett szembetegs�gek - k�t�h�rtya-gyullad�s vagy valamilyen v�rusbetegs�g - ak�r maradand� l�t�sk�rosod�shoz vagy vaks�ghoz is vezethetnek. Ezek a betegs�gek szakszer� orvosi ell�t�st ig�nyelnek. Id�sebb cic�kn�l ugyan�gy romolhat a kor el�rehaladt�val a l�t�s, mint az embern�l a szemlencse op�loss� v�l�sa (sz�rke h�lyog) �s a szem f�nyre �rz�keny r�sz�nek (idegh�rtya) sorvad�sa miatt. Ilyenkor hagyjuk az �llatot j�l megszokott k�rnyezet�ben, ahol megfelel�en tud t�j�koz�dni.

Sz�j �s fogak
A macska �rdes nyelve fontos a sz�rzet gondoz�sa miatt, ezzel f�s�li a bund�j�t, szedi ki a kihullott sz�rsz�lakat. F�jdalmas sz�j�regbeli betegs�gn�l j�val kevesebbet gondozza mag�t, �s ez�rt a sz�re is �polatlan, borzolt lesz. A macska fogazat�nak h�tr�nya, hogy elhelyezked�s�b�l ad�d�an a szil�rd �telmarad�k megreked a fogak k�z�tt, lerak�dik, �gy ez fog�nygyullad�shoz, fogt�gyullad�shoz, �nysorvad�shoz, fogk�vesed�shez, s�lyosabb esetben a fog kilazul�s�hoz vezethet. A cica sz�j�ban sokf�le bakt�rium megtal�lhat�, ezek harap�sn�l gyullad�st okozhatnak, amit orvossal kell kezeltetni. T�ved�s azt hinni, hogy a macska a nyal�s�val, ny�l�val gy�gy�t. A nyal�s kifejezetten h�tr�nyos lehet m�t�tek ut�n, ha a gy�gyul� sebet fels�rti, �s a sz�jbeli k�rokoz�kat a sebbe massz�rozza. Term�szetesen egy elgennyesedett seb miel�bbi tisztul�s�hoz j�t�kony hat�s� ez a m�velet.

Fog- �s sz�jbetegs�gek t�netei: a macska ny�la felt�n�en folyik, nem eszik, a ny�l v�rrel keveredik, elsz�nez�dik a sz�r a pofa k�r�l, fek�ly k�pz�dik a sz�jban, garatban, er�s sz�jszagot �rz�nk (ilyenkor valami bels� szerv megbeteged�s�re is gondolhatunk). Sz�ll�t�skor vagy izgalmi �llapotban, esetleg valamilyen gy�gyszer bead�sakor is gyakran ny�lzanak a macsk�k. Viszont ha a cica simogat�s k�zben ny�ladzik er�sebben (ami viszont v�ztiszta), ez csak annyit jelent, hogy j�l �rzi mag�t.

Sz�v
Ha kez�nket a macska mellkas�nak bal oldal�ra tessz�k, �rezhetj�k sz�v�nek dobog�s�t. A norm�l sz�vritmus 120-140/perc. Vannak �r�kletes sz�vbetegs�gek is, ilyenkor a sz�vben s�lyos rendelleness�gek miatt nem megfelel� a v�r kering�se. Amelyik �llat s�lyos sz�vhib�val sz�letik, az �ltal�ban kor�n elpusztul, a kev�sb� s�lyos esetek pedig gy�gyszerekkel karbantarthat�k.

A sz�vbeteg macska nem annyira f�rge �s j�t�kos, mint eg�szs�ges t�rsai, �s sajnos a v�rhat� �letkora is r�videbb. A sz�vizom- �s sz�vkamragyullad�sok nagyon f�jdalmasak, ap�ti�val, l�zzal j�rnak. Jellemz� az �tv�gytalans�g, a leverts�g, a l�z, a k�h�g�s, a hasv�zk�r, a vizeny�s t�d�, az �tmeneti eszm�letveszt�s. Ez a betegs�g kifejezetten �llatorvosi seg�ts�gre van sz�ks�g. Gyakori t�net a v�rkering�s el�gtelens�ge, ennek jelei a porcel�nfeh�r, esetleg k�keslila ny�lkah�rtya, az �ltal�nos gyenges�g, a szapora pulzus. Szerzett sz�vbetegs�get - a sz�v�regek kit�gul�s�t - egy aminosav (a taurin) hi�nya okozhatja. Szerencs�re a jelenleg kaphat� t�pokat kieg�sz�tik ezzel az aminosavval, �gy m�r gyakorlatilag nem is fordul el� ez a betegs�g.

Sz�vbetegs�gekn�l akut v�szhelyzetet okoz a tromb�zis (egy v�rr�g elz�rja az egyik f� eret), ami hal�lhoz vezethet, ez�rt azonnali orvosi seg�ts�gre van sz�ks�g. Ha a h�ts� l�bak a kellet�n�l nehezebben mozognak, a talpak hidegek, a pulzus nem m�rhet�, vigy�k �llatorvoshoz a beteget, k�l�nben az �llat elpusztulhat.

H�gyh�lyag �s vese
Az �r�kl�tt vese-rendelleness�gek nem gy�gy�that�k, ez�rt fontos, hogy ezeket teny�sz�llatok eset�ben kisz�rj�k. K�s�rj�k figyelemmel, hogy a cica naponta milyen gyakoris�ggal �s hogyan �r�t vizeletet. Ha a macska t�bbsz�r pr�b�lkozik, de nem tud pisilni, akkor s�lyos betegs�ge - h�gyk�vess�g, esetleg daganat - lehet, ami ak�r a macska �let�t is vesz�lyezteti. Ha a cica mindenhol otthagyja a "n�vjegy�t", felf�z�sra �s ennek k�vetkezm�nyek�nt h�lyaggyullad�sra gyanakodhatunk. Ez nem �letvesz�lyes betegs�g, de el�g kellemetlen �rz�s kedvenc�nknek.�

Bizony kedvenceddel is megeshet, hogy megbetegedik, esetleg baleset �ri. Ebben a fejezetben r�szletesen �runk a k�l�nb�z� macska-betegs�gekr�l, ezek t�neteir�l, lefoly�sair�l, kezel�si m�djair�l. Le�rtuk, mikor �rdemes �llatorvoshoz fordulnod, �s mikor gy�gy�tgathatod m�g otthon kedvencedet. Arr�l is eml�t�st tesz�nk, hogy mit kell tenni baleset eset�n, �s hogy hogyan ismerheted fel a k�l�nb�z� k�rokoz�kat kedvenced test�n.