K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

H�rcs�g�k		2005.05.14. 11:22
A h�rcs�g�k leggyakoribb betegs�gei A terr�riumban, megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt tartott h�rcs�g�k ritk�n betegszenek meg, viszont sokszor �ri �ket baleset. Gyakori, hogy a gazda figyelmetlens�g�b�l ad�d�an leesik az �llat, ami csontt�r�ssel is j�rhat. Ilyenkor az �llatorvos r�gz�ti a s�r�lt v�gtagot a sikeres gy�gyul�s rem�ny�ben. Gyakran el�fordul� t�pl�lkoz�si probl�ma a kalciumhi�ny, melynek k�vetkezt�ben a csontok t�r�kenyebb� v�lhatnak. A kalciumhi�nyt megel�zend� biztos�tsunk a h�rcs�g�knek kalcium kieg�sz�t�st, p�ld�ul a d�szmadaraknak is aj�nlott sz�pia, vagy porr� t�rt toj�sh�j �ltal. A t�bbi r�gcs�l�hoz hasonl�an a h�rcs�g�knek is �rz�keny szerve az em�szt�rendszer. Az em�szt�rendszer zavart m�k�d�s�nek leggyakoribb t�nete a hasmen�s. Az �llatok hasmen�ssel reag�lhatnak �trendbeli v�ltoz�sokra, romlott takarm�nyra, �s egyes fert�z� betegs�gek velej�r�jak�nt is jelentkezhet. A h�rcs�g�k �ltal sz�vesen fogyasztott gy�m�lcs-�s z�lds�gf�l�k a k�v�natosn�l nagyobb mennyis�gben fogyasztva szint�n okozhatnak hasmen�st. Ha a hasmen�s kiv�lt� okai k�z�l kiz�rjuk a takarm�nyoz�si hib�kat, val�sz�n�leg fert�z�sr�l van sz�. A bakt�riumos fert�z�sek kezel�se k�t f� r�szb�l �ll: a beteg �llatot antibiotikummal kell kezelni, �s di�t�s t�pl�l�kot kell biztos�tani sz�m�ra. Kit�n�en alkalmazhat� az alma, keksz esetleg a keser� csokol�d�. A z�ldtakarm�nyokat, olajos magvakat hasmen�s eset�n mindig ker�lj�k. Mivel a hasmen�s jelent�s v�zveszt�ssel j�r, ami kering�si zavarokat is okozhat, �gy a folyad�k p�tl�s�r�l mindenk�ppen gondoskodnunk kell. Egy h�rcs�gnek alkalmank�nt 30-40 csepp keser� tea ad�sa javasolt, amit szemcseppent�vel vagy t� n�lk�li fecskend�vel juttathatunk a szervezet�be. Ha az �llat m�r a kisz�rad�s jeleit mutatja, az �llatorvos inf�zi� (fiziol�gi�s s�oldat) seg�ts�g�vel mentheti meg az �llat �let�t. A h�rcs�g�kn�l sz�kreked�s is kialakulhat, amit leggyakrabban a nem megfelel� alom lenyel�se okoz, elz�r�d�st id�zve el� a belekben. Ha az �llat p�pos�tott h�ttal er�lk�dik, el�sz�r mindig a sz�kreked�sre kell gondolnunk. Ilyenkor a hasmen�s kezel�s�vel ellent�tben sok friss z�ldtakarm�nyt, esetleg 2-3 csepp ol�vaolajat is adhatunk az �llatoknak. Az �dess�gek etet�s�vel eg�szs�ges �llatok eset�ben is cs�nj�n kell b�nni, mert k�nnyen fogszuvasod�st okozhat, amit csak a fog kih�z�s�val lehet orvosolni. A beteg fogak miatt gyakran t�lyogok is kialakulnak a fogmederben, mely a szervezet eg�sz�re k�ros hat�ssal lehet. Ha orrfoly�st, illetve t�ssz�g�st tapasztalunk, azt val�sz�n�leg a fels� l�gutak megbeteged�se, s�lyosabb esetben t�d�gyullad�s okozza. A bakteri�lis fert�z�sek kezel�s�re minden esetben az �llatorvos �ltal meghat�rozott antibiotikumos kezel�s javasolhat�. �tv�gytalans�got, ny�lfoly�st tapasztalhatunk, ha a h�rcs�g pofazacsk�j�ba szorult vagy f�r�dott az eles�g. Ennek megel�z�s�re soha se adjunk a h�rcs�gnek hegyes magvakat, mert a pofazacsk�ba f�r�dva ott helyi gyullad�st okozhatnak. A h�rcs�gbetegs�gek tov�bbi nagy csoportj�t a b�relv�ltoz�sok alkotj�k. T�netei lehetnek a viszket�s miatti vakar�z�s, valamint a sz�r hull�sa is. Gyakoriak az atk�k okozta, er�s viszket�ssel j�r� b�relv�ltoz�sok. Sokszor tal�lkozhatunk a b�r gomb�s elv�ltoz�s�val is. Ilyenkor a sz�r foltokban t�redezik, illetve hullik ki. Ez a sz�rhi�nyos ter�let pikkelyszer�en h�mlik, �s esetenk�nt viszket. A vakar�z�s miatt m�sodlagosan gennyes b�rgyullad�s is kialakulhat. Kezel�sk�nt a sz�rhi�nyos b�rfel�let gomba�l� szerrel val� ecsetel�s�t v�gezhetj�k el. Mivel egyes gombafajok az emberre is �tterjedhetnek, csak keszty�vel ny�ljunk a beteg �llatokhoz. Mivel az atka �s a gombafert�z�s t�netei hasonl�ak, teljes biztons�ggal csak laborat�riumi vizsg�lattal lehet elk�l�n�teni azokat. A f�lkagyl�n �s a szemh�jon, illetve az ajkakon kialakult b�rdaganatok jellemz�en a h�rcs�g�k�n fordulnak el�. Mivel ez a betegs�g sok esetben nem gy�gy�that�, kiterjedt elv�ltoz�s eset�n az �llat hum�nus elaltat�sa javasolt. Fontos megeml�teni a marakod�sb�l sz�rmaz� b�rs�r�l�seket is, amik h�rcs�g�kn�l nem ritk�k. Megel�z�sk�nt a vemhes �llatokat mindig k�l�n�ts�k el, a feln�tt egyedeket pedig szoktassuk �ssze. A vereked�skor keletkezett sebet gondosan fert�tlen�ts�k, s�lyos s�r�l�sn�l forduljunk �llatorvoshoz. A v�rusos agyh�rtyagyullad�s vadon �l� eg�rf�l�kben gyakran el�fordul. Mivel a betegs�g emberre is �tterjedhet, �gy fontos megeml�teni. A betegs�g kedvenck�nt tartott h�rcs�g�kn�l ritk�n fordul el�, ink�bb nagyobb teny�szetekben jelentkezik, ahol t�bb sz�z egyedet tartanak egy�tt. A fert�z�tt �llom�nyokban a fiatal h�rcs�g�k m�r p�r hetes korukban �tesnek a betegs�gen, �s 3 h�napos korukra elt�nik a v�rus a szervezet�kb�l, �gy m�r nem jelentenek fert�z�si forr�st. A megel�z�s szempontj�b�l a legbiztons�gosabb, ha h�rom h�naposn�l id�sebb h�rcs�g�t v�s�rolunk.

Egy�b betegs�gek macsk�kn�l		2005.04.23. 09:25
Egy�b betegs�gek K�ly�kkori csontl�gyul�s (angolk�r) Kiv�lt�ja a kalciumhi�nyos �trend, ami els�sorban az egyoldal� t�pl�l�kon felnevelt (sok feh�rje - p�ld�ul sz�nh�s, p�rizsi, m�jkr�m - �s kev�s kalcium) kiscic�kn�l fordul el�. A macska lemarad a fejl�d�sben, mells� l�bai megg�rb�lnek, esetleg el is t�rhetnek, a testn�veked�s ar�nytalann� v�lik (fej relat�v nagyobb), a h�t vonala nem sz�pen �velt, hanem hajlott �s p�pos, a medence bels� �tm�r�je besz�k�l (ami n�st�nyekn�l k�s�bb sz�l�si neh�zs�get okoz). �llatorvos �rhat fel kalciumtablett�t vagy m�s kalciump�tl� k�sz�tm�nyt, de j� hat�s� a tejterm�kek (tej, t�r�, sajt) ad�sa, valamint k�r�lbel�l 2-3 h�napos kor ut�n f�tt csirkenyak �sszet�rve vagy eg�szben. A k�lyk�knek k�sz�tett macskat�pokkal t�rt�n� etet�ssel teljesen megel�zhet� az angolk�r kialakul�sa. Agyh�rtyagyullad�s Bakt�rium okozta fert�z�s, amelyet seb vagy t�lyog (p�ld�ul k�z�pf�lben) induk�lhat. T�netei: magas l�z, d�l�ng�l�s, izomr�ng�sok. Ha siker�l kor�n felismerni a betegs�get �s megkezd�dik a kezel�s, akkor j� es�ly van a gy�gyul�sra, de a g�rcs�s izomr�ng�sok fell�p�se ut�n az a leghum�nusabb, ha elaltattatjuk a cic�t. Cukorbetegs�g Inzulinhi�ny okozza, szerencs�re nem gyakori, de ugyanolyan "civiliz�ci�s" betegs�g, mint az emberekn�l. T�lt�pl�lt macsk�kn�l fordulhat el�, esetleg egyes gy�gyszerek hosszan tart� adagol�sa ut�n. T�netei: olthatatlan szomj�s�g, nagy mennyis�g� vizelet�r�t�s, fokozott �tv�gy, lesov�nyod�s, borzolt, �polatlan sz�rzet, sz�rke h�lyog kialakul�sa. Kezel�s�t �llatorvos v�gzi tablett�k �s inzulininjekci� ad�s�val. A macska fog�konny� v�lik a fert�z�sekkel szemben.

Macsk�k betegs�gei		2005.04.23. 09:23
Szervi betegs�gek B�r �s sz�r A b�r jelzi legel�sz�r, ha valami nem �gy m�k�dik, mint ahogyan kellene: a legt�bb esetben h�en t�kr�zi a k�ls�, a bels� �s a pszich�s �llapotot is. P�ld�ul a boldogtalans�g is vezethet vakar�z�shoz vagy sz�rhull�shoz, ez�rt az ilyen probl�m�kn�l nemcsak a szervi t�neteket kell figyelembe venn�nk. A sz�rhull�s oka nemcsak gomb�s fert�z�s lehet, hanem el�fordulhat allergi�s reakci�, hormon�lis zavar vagy �ppen egyoldal� t�pl�lkoz�s is. F�l A k�l�nf�le hall�j�rat-gyullad�sok a k�z�p- �s bels� f�lre is r�terjedhetnek, �gy a hall�st �s az egyens�ly�rz�ket is fenyegetik. A f�l tiszt�t�s�t, ha sz�ks�ges, k�thetente v�gezz�k. A k�l�nb�z� f�lbetegs�gekn�l ugyan�gy viselkedik az �llat: r�zza a fej�t, f�l�t er�sen vakarja, vizeny�s, v�res, gennyes v�lad�koz�st �szlelhet�nk. F�jdalmat okozhat a f�lbe sz�r�dott tokl�sz is, amelynek elt�vol�t�s�t - ugyan�gy, mint a t�bbi f�lbetegs�g kezel�s�t is - �llatorvosra kell b�zni. Szem A macsk�knak van harmadik szemh�juk is, amely els�sorban v�delmi funkci�t l�t el: v�di a szemgoly�t, �s nedvesen tartja a szaruh�rty�t. Vannak �r�kletes szembetegs�gek is, ilyen p�ld�ul a szi�mi cic�k kancsals�ga. A k�l�nb�z� szerzett szembetegs�gek - k�t�h�rtya-gyullad�s vagy valamilyen v�rusbetegs�g - ak�r maradand� l�t�sk�rosod�shoz vagy vaks�ghoz is vezethetnek. Ezek a betegs�gek szakszer� orvosi ell�t�st ig�nyelnek. Id�sebb cic�kn�l ugyan�gy romolhat a kor el�rehaladt�val a l�t�s, mint az embern�l a szemlencse op�loss� v�l�sa (sz�rke h�lyog) �s a szem f�nyre �rz�keny r�sz�nek (idegh�rtya) sorvad�sa miatt. Ilyenkor hagyjuk az �llatot j�l megszokott k�rnyezet�ben, ahol megfelel�en tud t�j�koz�dni. Sz�j �s fogak A macska �rdes nyelve fontos a sz�rzet gondoz�sa miatt, ezzel f�s�li a bund�j�t, szedi ki a kihullott sz�rsz�lakat. F�jdalmas sz�j�regbeli betegs�gn�l j�val kevesebbet gondozza mag�t, �s ez�rt a sz�re is �polatlan, borzolt lesz. A macska fogazat�nak h�tr�nya, hogy elhelyezked�s�b�l ad�d�an a szil�rd �telmarad�k megreked a fogak k�z�tt, lerak�dik, �gy ez fog�nygyullad�shoz, fogt�gyullad�shoz, �nysorvad�shoz, fogk�vesed�shez, s�lyosabb esetben a fog kilazul�s�hoz vezethet. A cica sz�j�ban sokf�le bakt�rium megtal�lhat�, ezek harap�sn�l gyullad�st okozhatnak, amit orvossal kell kezeltetni. T�ved�s azt hinni, hogy a macska a nyal�s�val, ny�l�val gy�gy�t. A nyal�s kifejezetten h�tr�nyos lehet m�t�tek ut�n, ha a gy�gyul� sebet fels�rti, �s a sz�jbeli k�rokoz�kat a sebbe massz�rozza. Term�szetesen egy elgennyesedett seb miel�bbi tisztul�s�hoz j�t�kony hat�s� ez a m�velet. Fog- �s sz�jbetegs�gek t�netei: a macska ny�la felt�n�en folyik, nem eszik, a ny�l v�rrel keveredik, elsz�nez�dik a sz�r a pofa k�r�l, fek�ly k�pz�dik a sz�jban, garatban, er�s sz�jszagot �rz�nk (ilyenkor valami bels� szerv megbeteged�s�re is gondolhatunk). Sz�ll�t�skor vagy izgalmi �llapotban, esetleg valamilyen gy�gyszer bead�sakor is gyakran ny�lzanak a macsk�k. Viszont ha a cica simogat�s k�zben ny�ladzik er�sebben (ami viszont v�ztiszta), ez csak annyit jelent, hogy j�l �rzi mag�t. Sz�v Ha kez�nket a macska mellkas�nak bal oldal�ra tessz�k, �rezhetj�k sz�v�nek dobog�s�t. A norm�l sz�vritmus 120-140/perc. Vannak �r�kletes sz�vbetegs�gek is, ilyenkor a sz�vben s�lyos rendelleness�gek miatt nem megfelel� a v�r kering�se. Amelyik �llat s�lyos sz�vhib�val sz�letik, az �ltal�ban kor�n elpusztul, a kev�sb� s�lyos esetek pedig gy�gyszerekkel karbantarthat�k. A sz�vbeteg macska nem annyira f�rge �s j�t�kos, mint eg�szs�ges t�rsai, �s sajnos a v�rhat� �letkora is r�videbb. A sz�vizom- �s sz�vkamragyullad�sok nagyon f�jdalmasak, ap�ti�val, l�zzal j�rnak. Jellemz� az �tv�gytalans�g, a leverts�g, a l�z, a k�h�g�s, a hasv�zk�r, a vizeny�s t�d�, az �tmeneti eszm�letveszt�s. Ez a betegs�g kifejezetten �llatorvosi seg�ts�gre van sz�ks�g. Gyakori t�net a v�rkering�s el�gtelens�ge, ennek jelei a porcel�nfeh�r, esetleg k�keslila ny�lkah�rtya, az �ltal�nos gyenges�g, a szapora pulzus. Szerzett sz�vbetegs�get - a sz�v�regek kit�gul�s�t - egy aminosav (a taurin) hi�nya okozhatja. Szerencs�re a jelenleg kaphat� t�pokat kieg�sz�tik ezzel az aminosavval, �gy m�r gyakorlatilag nem is fordul el� ez a betegs�g. Sz�vbetegs�gekn�l akut v�szhelyzetet okoz a tromb�zis (egy v�rr�g elz�rja az egyik f� eret), ami hal�lhoz vezethet, ez�rt azonnali orvosi seg�ts�gre van sz�ks�g. Ha a h�ts� l�bak a kellet�n�l nehezebben mozognak, a talpak hidegek, a pulzus nem m�rhet�, vigy�k �llatorvoshoz a beteget, k�l�nben az �llat elpusztulhat. H�gyh�lyag �s vese Az �r�kl�tt vese-rendelleness�gek nem gy�gy�that�k, ez�rt fontos, hogy ezeket teny�sz�llatok eset�ben kisz�rj�k. K�s�rj�k figyelemmel, hogy a cica naponta milyen gyakoris�ggal �s hogyan �r�t vizeletet. Ha a macska t�bbsz�r pr�b�lkozik, de nem tud pisilni, akkor s�lyos betegs�ge - h�gyk�vess�g, esetleg daganat - lehet, ami ak�r a macska �let�t is vesz�lyezteti. Ha a cica mindenhol otthagyja a "n�vjegy�t", felf�z�sra �s ennek k�vetkezm�nyek�nt h�lyaggyullad�sra gyanakodhatunk. Ez nem �letvesz�lyes betegs�g, de el�g kellemetlen �rz�s kedvenc�nknek.� Bizony kedvenceddel is megeshet, hogy megbetegedik, esetleg baleset �ri. Ebben a fejezetben r�szletesen �runk a k�l�nb�z� macska-betegs�gekr�l, ezek t�neteir�l, lefoly�sair�l, kezel�si m�djair�l. Le�rtuk, mikor �rdemes �llatorvoshoz fordulnod, �s mikor gy�gy�tgathatod m�g otthon kedvencedet. Arr�l is eml�t�st tesz�nk, hogy mit kell tenni baleset eset�n, �s hogy hogyan ismerheted fel a k�l�nb�z� k�rokoz�kat kedvenced test�n. Tov�bb…

Papag�j betegs�gek		2005.04.16. 10:07
A papag�jok �s �ltal�ban a madarak kis teste miatt fizik�lis vizsg�latuk nem megoldhat�. Gyors anyagcser�j�k r�v�n a betegs�gek is gyors lefoly�s�ak, �gy hamar kell cselekedni, ha betegs�g t�neteit �szlelj�k. A betegs�gek pontos diagnosztiz�l�s�t nehez�ti, hogy t�bb elv�ltoz�snak is hasonl�, nem specifikus t�netei vannak, mint a cs�kkent reakci�k�pess�g, a borzolt tollazat, a csukott szemh�j vagy a reszket�s. Ha madarunkat �llatorvoshoz vissz�k, mindig takarjuk le a kalitk�t s�t�t kend�vel. Legjobb, ha kis kartondobozban sz�ll�tjuk, a s�r�l�sek elker�l�se v�gett. Fontos, hogy t�j�koztassuk az �llatorvost, hogy honnan vett�k a madarat, mennyi ideje van n�lunk, mit eszik, van-e �tv�gya, van-e sz�klete, milyen n�v�nyek vannak a k�rnyezet�ben �s volt-e kor�bban valamilyen betegs�ge. Az al�bbiakban az alkalmazhat� kezel�seket soroljuk fel. Salmonellosis A betegs�g els�sorban fiatal madarakban alakul ki. A papag�j �ltal�nos �llapota leromlik, kedvetlen, �tv�gytalan lesz, �s er�s hasmen�s jelentkezik. A fert�z�s a b�ls�rb�l vett mint�b�l mutathat� ki �s a gy�gyul�sr�l is b�ls�rvizsg�lattal gy�z�dhet�nk meg. A betegs�g antibiotikummal j�l kezelhet�, de az �llat a gy�gyul�s ut�n is a bakt�rium hordoz�ja lehet. Ha t�bb madarat tartunk egy�tt, a beteg �llatot el kell k�l�n�teni. E .coli okozta megbeteged�s Az E. coli, amely norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt is megtal�lhat� a papag�j em�szt�rendszer�ben, panaszokat csak akkor okoz, ha nem megfelel� higi�ni�s k�r�lm�nyek k�z�tt tartjuk az �llatot. Lehet m�g m�s betegs�g k�s�r�je is, amik mind gyeng�tik az immunrendszert, mint a l�gzs�kgyullad�s vagy a b�lgyullad�s. Az antibiotikumos kezel�s mellett a madarat meleg k�rnyezetbe kell helyezni, �s vitamind�s �trendet kell neki biztos�tani. Tuberculosis (TBC) A madarak leggyakrabban sz�jon kereszt�l fert�z�dnek a k�rokoz�val. Enn�l a kr�nikus betegs�gn�l a papag�j b�gyadt lesz, �s az �tv�gytalans�g miatt lesov�nyodik. Mivel a betegs�g emberre is �tterjedhet, a tuberculosis-os papag�jokat a k�zeg�szs�g�gyi szab�lyok �rtelm�ben el kell altatni. Gennykelt� bakt�riumok okozta fert�z�sek A streptococcusok sebfert�z�d�sekn�l szaporodhatnak el �s hasmen�st, �z�leti elv�ltoz�st okozhatnak. A staphylococcusok szint�n a sebfert�z�d�sekb�l kiindulva, a l�bakon �s a v�zizmokban t�lyogokat okozhatnak, melyeket seb�szeti �ton el kell t�voltani. Ezek fert�z�sek antibiotikummal hat�konyan maradand� elv�ltoz�sok n�lk�l kezelhet�k. Psittacosis A betegs�g k�rokoz�ja orrv�lad�kkal �s b�ls�rral �r�l, a mad�r sz�jon �t a l�gutakon kereszt�l fert�z�dik vele. Leggyakrabban k�t�h�rtyagyullad�st okoz, ami a szemh�jak dagad�s�t �s az orrny�l�sok eldugul�s�t okozza. Ezzel egyidej�leg hasmen�s jelentkezik. A fert�z�s kezel�sek�nt antibiotikum �s vitamin kieg�sz�t�s javasolhat�. Id�lt esetekben neh�z l�gz�s �s l�gzs�kgyullad�s is el�fordulhat, valamint a gyullad�s �tterjedhet a sz�vre is, ami k�s�bb az �llat pusztul�s�hoz vezethet. Ez a betegs�g is �tterjedhet emberre, �gy fokozott el�vigy�zatoss�got ig�nyel a beteg �llatokkal val� �rintkez�s. A t�k�letes gy�gyul�shoz fontos a korai felismer�s, amivel gyakran az �llat �let�t menthetj�k meg, ez�rt b�rmilyen rendhagy� t�net �szlel�sekor azonnal forduljunk �llatorvoshoz!

Az allergia		2005.04.16. 10:05
Egyre gyakoribb megbeteged�s h�zi�llataink k�r�ben az allergia. Az �llatok t�l�rz�kenys�g�t genetikai elv�ltoz�s okozza. Legink�bb kuty�kon jelentkeznek allergi�s t�netek, gyakrabban uszk�rokn�l, golden retrieverekn�l, dalmat�kn�l, schnautzerekn�l. A teny�sztett macsk�k hajlamosabbak a t�l�rz�kenys�gre, mint az ellen�ll�bb k�z�ns�ges h�zimacsk�k. A t�netek okai - bolha - h�zipor-atka - pollen - gombasp�ra - takarm�ny-�sszetev� - az �llat fekhely�nek anyaga - kuty�kn�l saj�t b�zmirigy�k is lehet az allergi�t kiv�lt� ok, ha nem �r�l ki rendesen a sz�klettel - lovak allergi�ss� v�lhatnak a takarm�nyon teny�sz� pen�szgomb�k sp�r�ira (az �llat kapkodja a leveg�t, zih�l, pr�szk�l, dolgozni nem tud) - lovakn�l bizonyos feh�rjed�s (pl. tejport tartalmaz�) takarm�ny-kieg�sz�t�k is csal�nki�t�st okozhatnak A sz�nan�th�s �llatok szemny�lkah�rty�ja v�r�s �s duzzadt, orruk eldugult, l�gz�s�k s�pol�, asztmatikus. A b�r�k�n p�tty�k �s nagyobb kiterjed�s� foltok jelenhetnek meg, melyek er�sen viszketnek. Az allergiagyan�s �llatot azonnal vigy�k orvoshoz, mivel kezel�s n�lk�l �llapotuk rosszabbodhat, a ny�lkah�rty�k duzzanata az �llat pusztul�s�hoz is vezethet. Ha nem egy�rtelm�, hogy mire allergi�s az �llat, b�rpr�b�t v�gez az �llatorvos. Az �llat csupasz has�ra cseppentik a k�l�nb�z� standardiz�lt allerg�neket, �s amelyre az �llat allergi�s, ott hamarosan b�relv�ltoz�s, pirosod�s, dudor jelzi a b�n�s allerg�nt. Kezel�se Az �llatnak ezut�n el kell ker�lnie az allergi�t kiv�lt� t�nyez�ket, ami nem mindig egyszer�: - a h�ziporra allergi�s kedvencet ki kell telep�teni a kertbe (ha nincs kert, el kell t�vol�tani a sz�nyegeket, f�gg�ny�ket, porfog�kat a lak�sb�l), - a bolh�ra allergi�s �llatot fokozottan tiszt�n kell tartani, hiszen ak�r egy bolha is kiv�ltja az allergi�t, - a pollenre �rz�keny �llat sz�r�t pollenszezonban s�ta ut�n le kell mosni, - �telallergia eset�n speci�lis takarm�nyt kapjon az �llat (kev�sb� allergiz�lnak a ny�l- �s b�r�nyh�st, rizst tartalmaz� t�pok), - a fekhely anyag�ra allergi�s �llat dolgait ki kell cser�lni. S�lyos esetben gy�gyszert kap az �llat, hasonl�t, mint az allergi�s emberek. Ezek a t�neteket csillap�tj�k, a betegs�get viszont az �llatokn�l sem gy�gy�tj�k meg.

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk