A bassettek is a kop�k nagy csal�dj�ba tartoznak. Nev�k a francia bass sz�b�l sz�rmazik, ami alacsonyt vagy t�rp�t jelent. Annak ellen�re, hogy nem a leggyorsabb kutyafajta, nagyon j� vad�sz, sem esõ, sem a t�sk�s boz�t, sem a foly�k nem �ll�thatj�k meg. Kiv�l� szagl�ssal rendelkezik. Nagyon kitart� vad�szkutya, szeretetteljes �s szoci�lis, ide�lis t�rsa a v�rosi vad�szoknak.

A fajta eredete messzire vezethetõ vissza. Shakespeare Szentiv�n�ji �lom c�mû mûv�ben m�r eml�t�st tesz a fajt�r�l. A XV. sz-i Franciaorsz�gban is j�l ismert�k ezeket a kuty�kat. A fajta igaz�n Brit f�ld�n vir�gzott fel, ahov� Franciaorsz�gb�l �s Belgiumb�l �rkezett �s ahol a szarvas �s a vadny�l nyom�nak a k�vet�s�re haszn�lt�k.

A bassetek k�l�n�sen alkalmasak voltak erre a feladatra, mivel annak ellen�re, hogy nem magasabbak 38-40 cm-n�l, erej�ket 25 kg-n�l is nagyobb testt�meg�k seg�ti. Ez k�l�n�sen olyan terepen elõny a vad�szat sor�n, ahol sûrû az aljn�v�nyzet. 1884-ben megalakult a Basset Club, majd r�videsen meghat�rozt�k a standartot, s ez a t�bb mint sz�z �ves fajtaismertet�s kisebb elt�r�sekkel mind a mai napig �rv�nyes. 1935-ben az Egyes�lt �llamokban is megalakult az �n�ll� basset hound klub.