H�rom �vsz�zad alatt a bern�thegyik k�zel 3000 ember �let�t mentett�k meg �s v�ltak m�lt�n elismert hegyi mentõkk�. A hegyek �th�l�zat�nak ki�p�l�se, a mentõszolg�lat korszerûs�d�se j�r�szt (nem teljesen) feleslegess� tette �letmentõ munk�jukat, �gy ma ink�bb, mint j�sz�vû h�zi �ri�sok �rvendenek n�pszerûs�gnek.
	A Hospice du Grand Saint Bernard nevû kolostor Eur�pa egyik legr�gebbi �s legmagasabban fekvõ, emberi telep�l�se. Az itt h�z�d� h�g� �vsz�zadokon kereszt�l az egyik legforgalmasabb hadi �t �s k�zleked�si �tkelõhely volt �szak-Olaszorsz�g �s Franciaorsz�g k�z�tt, Sv�jcon kereszt�l. Az �tkel�s k�l�n�sen t�len bizonyult vesz�lyesnek. Nem voltak ritk�k a szerencs�tlens�gek, az utaz�kat �h�ns�g, vihar �s lavina fenyegette. Nos ebbõl a k�rnyezetbõl indultak el a vil�gh�rn�v fel� azok a hatalmas, t�m�tt bund�j�, gy�ny�rû �llatok, amelyek a szerzetesekkel egy�tt, �let�k kock�ztat�s�val siettek a h�viharban eltemetettek f�lkeres�s�re, seg�ts�g�re.
K�t orsz�g teny�sztõi sok�ig vitatkoztak azon, hogy az angol, vagy a sv�jci vonal legyen az ir�nyad�, v�g�l valamennyi megh�vott elfogadta �s elismerte a fajta sv�jci jelleg�t �s itt �llap�tott�k meg a standardet. A sv�jciak teh�t teljes joggal tarthatj�k nemzeti kuty�juknak ezt a tanul�kony, j�indulat� fajt�