A fajta népszerûsége nincsen arányba a fajta kialakulásának korával, hiszen a dobermannról, mint fajtáról csupán az ezernyolcszázas évek végétõl beszélhetünk. A türingiai gyepmester Friedrich Louis Dobermann azonban igazán jó munkát végzett. Bár a fajta kialakításáról feljegyzéseket nem készített azt valószínûsítik, hogy a dobermann kialakulásában közrejátszott a rottweiler a kék dog a schnauzer valamint nem fajtatiszta ebek is. Az ezerkilencszázas évek elejétõl a tenyésztõk igyekeztek a nyak és a fejformát keskenyebbé, kecsesebbé tenni és ez által még inkább megszüntetni a hasonlóságát a rottweilerhez.